In Memoriam Gr. Nádasdy Ferenc

Az Élőlánc gyászol.
Elhunyt gróf Nádasdy Ferenc.
Egy magyar gróf, s vele egy magyar főnemesi család utolsó sarja távozott.

Nádasdy Ferenc
Nádasdy Ferenc

Mi, akik a szocialistának mondott rendszerben jártunk iskolába, azt tanultuk, hogy az arisztokraták népnyúzó, elnyomó, haszontalan népség volt, a kivétel csak erősíti a szabályt. Aztán a neoliberális világrend jött, ahol azt hallottuk, a nemesi származás értéktelen sallang. Kivéve persze, ha mondjuk az angol királynő látogat Budapestre, akkor a legliberálisabb megmondóemberek is buzgón hajlonganak.

Nádasdy Ferenc azok közé tartozott, akik az arisztokrácia eredeti feladatát hordozták, mint Széchenyi és igazi nagyjaink.
És ez a feladat a Haza érdekében való önfeláldozó munka, vagy harc, ha úgy tetszik.

”A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének. A család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a sárkány rend lovagjai közé.

Nádasdy Ferenc kiváló hadvezér volt a XVI. században, a török seregek elleni vitézségéért a kortársak “Fekete Bég”-nek nevezték. Apja Nádasdy Tamás nádor, aki I. Ferdinánd király budai kapitánya volt, aki később Szapolyai János mellett harcolt. Majd feleségül vette Kanizsai Orsolyát, s vele hatalmas birtokokat kapott hozományul a Dunántúlon. Újszigeten (Sárvár mellett) iskolát és nyomdát alapított. 1553-ban bárói címet kapott, egy évvel később, 1554-ben az ország nádora lett. 1625-ben unokája, Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot. Az ő fia, Nádasdy Ferenc (1625-1671) országbíró, gazdag mecénás és műgyűjtő volt, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért I. Lipót 1671-ben kivégeztetett, vagyonát, műkincseit pedig elkobozta. Unokája Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy, 1756-tól horvát bán. Mint hadvezér több győzelmet aratott az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. Dédunokája, Nádasdy Lipót (1802-1873) és az ő neje, Forray Júlia (1812-1873) a reformkori Magyarországon mint a jótékony intézmények, az irodalom és a művészetek pártolói szerepeltek.”

”2013. január 15-én Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának elnökével a család férfiágon kihalt.”
Ennyit ír szűkszavúan a Wikipédia.

A gróf úr méltó volt elődeihez.
A rendszerváltáskor hazajött kényszerű kanadai emigrációjából, és nem üzleti ügyeskedéssel foglalkozott, mint annyi visszatért honfitársunk, hanem körülnézett, és felmérte, miben segítheti hazáját a legjobban.

Kijárta, hogy a volt családi birtokot az állam átadja az általa létrehozott alapítvány használatára. Nem beköltözni akart és élni jogos jussában, hanem egy új, eleven szellemi centrumot teremteni. A Nádasdy Alapítvány ezért egy ökológiai akadémiát hozott létre.

A tervek szerint a kastély rendbehozatala után egy bentlakásos oktató-kutató és konferenciaközpont jött volna létre.
Erőfeszítései eredményeképpen a pusztuló kastélyon a műemlékvédelem teljes külső helyreállítást végzett, mely a további állagmegóvást is biztosította. A belső renoválás azonban félbemaradt, a támogató szándékok elapadtak — a pénzforrásokkal együtt.

A nagyterem, a könyvtár, a lovagterem és egy lakosztály helyre lett állítva, ami lehetővé tette a nyári konferenciák beindulását.

A Nádasdy Akadémia egy progresszív szellemiségű műhellyé alakult.

Az Akadémia fő missziója a Nádasdy Ferenctől származó ”fenntartható környezet” fogalmának megismertetése volt. A ”fenntartható környezet” fogalma túllép a ”fenntartható fejlődés” növekedés- és profitorientált ideológiáján, mert felismeri, hogy maga a növekedés és a profit okozza a természeti környezet pusztulását.

A valódi gyógyuláshoz paradigmaváltásra van szükség. Ennek a váltásnak — mely a mai napig nem történt meg — a szemléleti alapjait vetette meg az Akadémia létrehozatalával Nádasdy Ferenc, maga mellé gyűjtve a témakör legismertebb képviselőit, Lányi Andrástól kezdve Zlinszky Jánoson át Zsolnai Lászlóig és tovább. Ezzel egyúttal az Élőlánc Magyarországért ökopártnak mint első hazai tömörülésnek a bölcsőjévé vált a Nádasdy Akadémia. A gróf úr szellemi támogatásával született meg az Élőlánc, levelezőlistánkon a mai napig szerepel a címe.

Az ökológiai gondolat mellett az építészet és a művészetek nagy pártolójaként vendégül látta Makovecz Imrét és a híres kanadai indián építészt, Douglas Cardinalt. A két nagy szellem itt egymásra talált és barátságot kötött.

Minden konferencia koncerttel zárult. Az első konferencia alkalmával a kastélyparkban faültetési ünnepség zajlott, melyen régi, elfeledett gyümölcsfajtákból összeállított kollekciót ültettünk el a Pagony Kert- és Tájépítész Iroda közreműködésével.

Az ígéretes fejlődés a pénzcsapok elzárásával és a gróf úr betegségével lassan megtorpant és elhalt. Óriási mulasztás történt. Egy globális üzenetet hordozó szellemi centrum nem tudott megszületni, a hazai atmoszféra, mely a bolsevizmus bomlástermékeivel és az új gyarmatosítás pusztításával volt telve, elnyomta ezt a csírát.

Személyes és nemzeti tragédia is az, ami itt mint mulasztás keletkezett.

Őrizzük meg óvó szeretetünkben Gróf Nádasdy Ferenc emlékezetét! Álljanak itt e nagyszerű alak emlékére özvegye, Nádasdy Nikolits Andrea szavai, vigasztalóul az ittmaradottaknak: ”Még mindig itt vagyunk mi, magyarok, mindennek ellenére.”

Az Élőlánc Magyarországért elnöksége nevében
Ertsey Attila

Gyászjelentés

Nádasdy Ferenc az Alapítvány alapítója és elnöke 2013. január 15-én évekig tartó súlyos betegség következtében, odaadó, szakmailag és emberileg minden áldozatot vállaló ápolás ellenére nincs többé közöttünk. Halálával egy igazi értelemben vett „nemes” emberrel lett szegényebb Magyarország. Temetésének időpontja és helye egyenlőre nem ismert.

Gyászolják sokan, akik szerették, nagyra becsülték gondolatait, törekvéseit, céljait, de sajnos elsősorban anyagiak hiányában nem sikerült eddig megvalósítaniuk álmát, a folyamatosan működő Nádasdy Akadémiát a nádasdladányi Nádasdy kastélyban.

A Nádasdy Alapítvány kuratóriuma nevében
Kacskovics Fruzsina

Gyászjelentés letöltése
Nekrológ letöltése

gr. Nádasdy Ferenc élete

A Nádasdladányi Nádasdy kastély építőjének dédunokája 1937. julius 1-én született Budapesten.

Édesapja 1944-ben elesett a háborúban 37 éves korában. Ferenc és két testvére Julia és Kata nevelése az özvegy édesanyára maradt.

Általános iskolai tanulmányait Nádasdladányban kezdte, majd Budapesten keresztül Dunaharasztiban fejezte be. A kecskeméti Piarista gimnáziumban érettségizett, miközben vívott, remélve, hogy kiemelkedő sportoló lévén, ha már származása miatt egyetemre nem, de sportolása révén legalább egy jó budapesti sportegyesületbe felkerülhet.

Ez sajnos nem sikerült, 1956-ig a kecskeméti konzervgyárban éjszaki műszakban segédmunkásként dolgozott. Jövőjét eképpen reménytelennek ítélve, 1956-ban elhagyta az országot.

Ausztrián keresztül Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ahol Wyomingban közgazdaságtanból szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányainak költségeit maga teremtette elő a legkülönfélébb munkák vállalásával.

Amerikai és kanadai karrierje a segéd pincérkedéstől a Remy Martin cég marketingmenedzseri beosztásáig ívelt számtalan kacskaringón és kitérőn keresztül. A művészetek iránti fogékonysága és az élet értelmének kutatása egész életére jellemző volt. Foglalkozott fotózással, festészettel, irodalommal. Krétán írta meg egyetlen, máig kiadatlan könyvét „A fennmaradás forradalma” címmel. Képeiből itthon több kiállítás nyílt, egy részük ma is megtekinthető a nádasdladányi kastélyban. Dolgozni csak klasszikus zene hallgatása közben tudott igazán.

Magyarországra 1969-et követően néha hazalátogatott, de a gondolat, hogy végleg hazatelepül a rendszerváltás után fogalmazódott meg benne, mikor meghallotta, hogy a tőlük államosított nádasdladányi kastélyt el akarják valakinek adni. Anyagiak híjján nem gondolhatott arra, hogy a törvények értelmében megkísérli visszavásárolni, -elvileg sem értett egyet ezzel a megoldással- de azt el tudta érni, hogy a kastélyt a magyar állam tulajdonából ki nem adható műemlékké szavazza meg az országgyűlés.

Kezdeményezésére Kanadában, Amerikában és Magyarországon megalakult a Nádasdy Alapítvány, melynek végső célja a Nádasdladányi Nádasdy kastélyban működő Nádasdy Akadémia létrehozása lett volna. Az Akadémia szellemisége már az Alapítvány kezdetétől működött a nagysikerű Nádasdy szimpoziumok révén.

Magánélete számtalan csalódással volt terhelt, sem házasságai, sem kapcsolatai nem hozták meg számára a lelki békét. Hazatelepülését követően élete értelmét az Akadémia létrehozásának munkálatai adták. A hazai gyakorlattól eltérő gondolatai és a hivatali bürokrácia útvesztőit el nem fogadó lelkesedése sokszor váratlan helyzetekbe hozták. A szó legnemesebb értelmében vett arisztokrata gondolkodása és emellett liberális életfelfogása, valamint hihetelen kapcsolatteremtő képessége bár minden ajtót megnyitott, nem volt elég ahhoz, hogy betegsége elhatalmasodását megelőzően egészségesen megélhesse céljai valóra válását.

Bár 2006-ban Magyar Örökség díjat kapott, és 2007-ben óriási ünnepség keretében ünnepelte a Nádasdladányi Nádasdy kastélyban 70 éves születésnapját, a jövő tervezését betegsége jelenleg lehetetlenné teszi. Munkája hiányát sem a kanadai, sem az Egyesült Államokbeli Alapítvány nem élte túl. Mindkettő befejezte működését.

A kuratórium tagjai közül öten meghaltak, néhányan nélküle nem látták értelmét a további munkának. A tágabb család –saját gyermekei nem lévén-még felkérésre sem volt hajlandó az Alapítvány további munkájában részt venni. A kuratórium maradék tagjai ma azon fáradoznak, hogy Nádasdy Ferenc és a magyar történelem és kultúrtörténet szempontjából fontos Nádasdy szellemiség egy megújult kuratórium vezetésével tovább folytassa munkáját.