2018. 03. 23.

Szimpóziumok 2015-2016-2017

A Nádasdy Akadémia célja a régóta esedékes paradigmaváltás előkészítése, műhelybeszélgetések révén. Az eszmecserét a művészet, mint gyógyító közeg katalizálja. A művészet az, ami a változás alapja, mint egyetlen megmaradt kapcsolatunk a harmóniával és szépséggel. Jelen kiadvány három szimpózium anyagát tartalmazza:

  • Fenntartható jövőképek, 2015, Nádasdladány
    Közösségi támogatású mezőgazdaság
    Természet és művészet
    Paradigmaváltás a közgazdaságtanban
  • Fenntartható jövőképek, 2016, Nádasdladány
    A Duna-medence jövője
    Természet és művészet
    Paradigmaváltás a közgazdaságtanban II.
  • 1917-2017 A hármas tagozódás 100 éve, Budapest
    Nemzetközi konferencia

A három szimpózium bizonyos értelemben összefügg: mindhárom szimpózium középpontjában a jelenkor világgazdaságának legsúlyosabb, megoldatlan problémája, a jövedelemképzés áll. Az elmúlt két évtizedben a tőketulajdonosok és a munkavállalók átlagjövedelme közti rés szakadékká szélesedett. A korábbi 5-10-20-szoros különbség Finnországban 100-szoros, az USA-ban 300-szoros, egyes esetekben a szorzó a legkiugróbb svájci példa szerint 1000-szeres. Ez nyilvánvalóan nem az érintettek társadalmi hasznosságával arányos, hanem a tőke feletti rendelkezés monopóliumával függ össze. A kérdésre a XX. században egy rossz válasz, a kommunista kísérlet született, ahol a központosított államszervezet ezt a magántulajdon megszüntetésével és egy bürokratikus újraelosztással vélte megoldani, mely kudarcot vallott. A kapitalizmus e megoldatlan működési problémáját a szociális piacgazdaság sem tudja kezelni, ahol a kiegyenlítést szintén a nem kevésbé bürokratikus és korrupt állam végzi. A tőke feletti rendelkezés megoldatlansága nem csak abban merül ki, hogy a nemzetközi tőke a kényszeradózást kikerülve adóparadicsomokba menekíti jövedelmét, hanem a tőketulajdonosok a mai paradigma szerinti – nem fenntartható – növekedéskényszer miatt a munkavégzőket robotokkal helyettesítik, miáltal futószalagon gyártják a munkanélküliséget, a munkavállalók a szakadék szélére jutnak, a tőketulajdonosok pedig csillagászati jövedelemre és politikai hatalomra tesznek szert, s a szociális terheket a befolyásuk alá vont államon keresztül a társadalomra hárítják. A megoldatlan alapkérdésre aztán univerzális gyógyszerként az alapjövedelmet kínálják.

Az első szimpóziumon Mellár Tamás a válságjelenségeket és megoldandó kérdéseket tekinti át, hozzátéve, hogy az új paradigma még nem látszik. Németh György az alapjövedelem közgazdasági és szociális kritikáját fogalmazza meg, bevallva, hogy a mai közgazdaságtannak erre nincs válasza. Az időkorlátok miatt Ertsey Attila előadása a következő évi programba csúszott át. Délután aszociálisan és ökológiailag fenntartható mezőgazdaság két, jövőbe mutató alternatíváját vitattuk meg: a közösségi támogatású mezőgazdaság és a biodinamikus gazdálkodás összefüggéseit Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület munkatársa, Varga Sándor biodinamikus gazda és helyi gazdák közreműködésével. A programot a természetművészet és a zene tette teljessé.

A második szimpóziumon terítékre került a két legfontosabb válságtényező, a robotizáció és az alapjövedelem. Ertsey Attila előadása az alapjövedelem zsákutcáját tette érzékelhetővé, felvázolva a megoldás irányát, mely a társadalom organikus szemléletén alapul, s az ebből szemléletből született, Alexander Caspar által kidolgozott szociálkvóta – társadalmi részesedés – fogalmát villantotta fel. A szimpózium a klímaválság Kárpát-medencei megoldási alternatíváját, a fokgazdálkodást mutatta fel, annak történeti hátterével Andrásfalvy Bertalan professzor jóvoltából, egy közelmúltbeli kísérlet, Nagykörű példáján, Kajner Péter előadásában. A folyamszabályozásnak a gátmagasítás jelenlegi gyakorlatával szakító alternatívája az előadó távollétében kimaradt, viszont kiváló, a Szigetközt most is fenyegető beavatkozásokat áttekintő, alapos előadást hallhattunk Bárdos Deák Pétertől. A szimpóziummal párhuzamosan zajlott a Műcsarnokban a Természetművészet kiállítás, melynek egy kihelyezett élő műalkotását tekinthettük meg, zenei program kíséretében.

A harmadik konferencia feltette a koronát az előzőekre. A hármas tagozódású társadalmi szervezet a társadalom organikus működésének felismerését tükrözi. Ez a felfedezés az I. Világháború közepén került nyilvánosságra és felismerése esetén alkalmas lett volna a háború megállítására és Közép-Európa olyan megreformálására, mely által elkerülhetővé vált volna a II. Világháború. A konferencia fő előadójaként sikerült megnyerni Alexander Caspar svájci bankárt, aki az új paradigma alapjairól beszélt. A hármas tagozódás megjelenésével egyidőben három pusztító eszme jelent meg Európában: a bolsevizmus, a nemzeti szocializmus és az anglo-amerikanizmus. E rendszerek mindezidáig eredményesen akadályozták meg egy szabadabb és igazságosabb társadalom felé való elindulást. Az előadások ismét felvetettek néhány, egy évszázada elhanyagolt alapkérdést, mint egy új tőkefogalom, egy másfajta pénzfunkció szükségességét, a jövedelmi olló és a robotizáció kéz a kézben járó kérdéseinek megoldási irányát felvillantva. A fő előadást a történelmi előzményeket áttekintő előadások – Thomas Meyer, Terry Boardman -kísérték, valamint szekcióülések, zenei hozzájárulások és egy nagyszerű euritmia-előadás az Artemis társulat közreműködésével.

A 2017-es, kétnapos konferencia, melyen mintegy 150-en vettek részt – köztük német, svájci, osztrák, angol és japán résztvevők – történelmi jelentőségű volt, amint ezt több résztvevő megfogalmazta. Borús jóslatok hangzottak el egy közelgő krízisről, mely akár egy európai polgárháborúba torkollhat, de egyúttal elhangzott annak reménye is, hogy egy ilyen esemény megszületésével talán 100 év után Budapest lehet egy új mozgalom szülőhelye, mely azok felé a gondolatok felé vezeti Európát, mely által a válság elkerülhető.

Az összefoglaló kiadvány mellett az elhangzottakat a Nádasdy Alapítvány megújult honlapján is megtalálják, továbbá a hozzá kapcsolódó youtube-csatornán az előadások videófelvétele is megtekinthető.

Visszatekintve e három programra és eredményeire, talán kijelenthetjük, hogy az alapító, Nádasdy Ferenc gróf szándékát sikerült teljesíteni: a Nádasdy Akadémia a kor sorskérdéseit veti fel a nyilvánosság előtt, hidat építve a környezet és a művészet közt.

2017 decemberében
Ertsey Attila
a Nádasdy Alapítvány elnöke

A szimpóziumok anyagai:

2015

A szimpóziumon elhangzott előadások anyagai:

2016

A szimpóziumon elhangzott előadások anyagai:

2017

A szimpóziumon elhangzott előadások anyagai: