gr. Nádasdy Ferenc élete

A Nádasdladányi Nádasdy kastély építőjének dédunokája 1937. julius 1-én született Budapesten.

Édesapja 1944-ben elesett a háborúban 37 éves korában. Ferenc és két testvére Julia és Kata nevelése az özvegy édesanyára maradt.

Általános iskolai tanulmányait Nádasdladányban kezdte, majd Budapesten keresztül Dunaharasztiban fejezte be. A kecskeméti Piarista gimnáziumban érettségizett, miközben vívott, remélve, hogy kiemelkedő sportoló lévén, ha már származása miatt egyetemre nem, de sportolása révén legalább egy jó budapesti sportegyesületbe felkerülhet.

Ez sajnos nem sikerült, 1956-ig a kecskeméti konzervgyárban éjszaki műszakban segédmunkásként dolgozott. Jövőjét eképpen reménytelennek ítélve, 1956-ban elhagyta az országot.

Ausztrián keresztül Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ahol Wyomingban közgazdaságtanból szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányainak költségeit maga teremtette elő a legkülönfélébb munkák vállalásával.

Amerikai és kanadai karrierje a segéd pincérkedéstől a Remy Martin cég marketingmenedzseri beosztásáig ívelt számtalan kacskaringón és kitérőn keresztül. A művészetek iránti fogékonysága és az élet értelmének kutatása egész életére jellemző volt. Foglalkozott fotózással, festészettel, irodalommal. Krétán írta meg egyetlen, máig kiadatlan könyvét „A fennmaradás forradalma” címmel. Képeiből itthon több kiállítás nyílt, egy részük ma is megtekinthető a nádasdladányi kastélyban. Dolgozni csak klasszikus zene hallgatása közben tudott igazán.

Magyarországra 1969-et követően néha hazalátogatott, de a gondolat, hogy végleg hazatelepül a rendszerváltás után fogalmazódott meg benne, mikor meghallotta, hogy a tőlük államosított nádasdladányi kastélyt el akarják valakinek adni. Anyagiak híjján nem gondolhatott arra, hogy a törvények értelmében megkísérli visszavásárolni, -elvileg sem értett egyet ezzel a megoldással- de azt el tudta érni, hogy a kastélyt a magyar állam tulajdonából ki nem adható műemlékké szavazza meg az országgyűlés.

Kezdeményezésére Kanadában, Amerikában és Magyarországon megalakult a Nádasdy Alapítvány, melynek végső célja a Nádasdladányi Nádasdy kastélyban működő Nádasdy Akadémia létrehozása lett volna. Az Akadémia szellemisége már az Alapítvány kezdetétől működött a nagysikerű Nádasdy szimpoziumok révén.

Magánélete számtalan csalódással volt terhelt, sem házasságai, sem kapcsolatai nem hozták meg számára a lelki békét. Hazatelepülését követően élete értelmét az Akadémia létrehozásának munkálatai adták. A hazai gyakorlattól eltérő gondolatai és a hivatali bürokrácia útvesztőit el nem fogadó lelkesedése sokszor váratlan helyzetekbe hozták. A szó legnemesebb értelmében vett arisztokrata gondolkodása és emellett liberális életfelfogása, valamint hihetelen kapcsolatteremtő képessége bár minden ajtót megnyitott, nem volt elég ahhoz, hogy betegsége elhatalmasodását megelőzően egészségesen megélhesse céljai valóra válását.

Bár 2006-ban Magyar Örökség díjat kapott, és 2007-ben óriási ünnepség keretében ünnepelte a Nádasdladányi Nádasdy kastélyban 70 éves születésnapját, a jövő tervezését betegsége jelenleg lehetetlenné teszi. Munkája hiányát sem a kanadai, sem az Egyesült Államokbeli Alapítvány nem élte túl. Mindkettő befejezte működését.

A kuratórium tagjai közül öten meghaltak, néhányan nélküle nem látták értelmét a további munkának. A tágabb család –saját gyermekei nem lévén-még felkérésre sem volt hajlandó az Alapítvány további munkájában részt venni. A kuratórium maradék tagjai ma azon fáradoznak, hogy Nádasdy Ferenc és a magyar történelem és kultúrtörténet szempontjából fontos Nádasdy szellemiség egy megújult kuratórium vezetésével tovább folytassa munkáját.